A kemoterápia mellékhatása lehet a fokozottabb izzadás, hányinger, rossz közérzet, karikás szemek, fakó bőr.

Ezen időszak alatt célszerű áttérni az érzékeny bőrűek számára készített testápolók, krémek, dezodorok használatára, hogy elkerüljük az esetleges irritációt.

A kemoterápiás kezelés talán legkellemetlenebb mellékhatása a haj megritkulása vagy teljes kihullása. Ez a jelenség mindig csak átmeneti állapot, amelyen segítenek a nagy választékban kapható, szakorvos által vényre felírható, műszálból készült parókák.

Az elmúlt időszakban több vidéki klubban tájékoztató előadást tartottunk arról, hogy milyennek kell lennie a jó ellátásnak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a legtöbb érintett nőnek nincs elképzelése a lehetőségekről, és arról, mi az a minimum, amit elvárhat az ellátás során. Ezért most néhány praktikus tanács:

1. A rákról szóló diagnózis nem csekélység. Nem könnyű lenyelni.

Otthon, családban, közvetlen környezetünkben, kapcsolatainkban sokszor nem nyilváníthatjuk ki dühünket, bánatunkat, szomorúságunkat, nem vállaljuk a konfliktusokat . Ha a problémákat nem dolgoztuk fel, vagy nyíltan nem beszéltük meg, azt jelenti, hogy mindent a szőnyeg alá söpörtünk. Addig-addig söprögettünk, míg mi magunk bele nem botlottunk a szőnyeg-kupacba. Ez a „kupac” manifesztálódott a melltumorban.